2017.szeptember 20.szerda, 12:15:06

Barlahida község Zala megye középső részén a Cserta-patak közelében fekszik. A Cserta észak-déli vonalú völgye itt vágja el a Göcsej dombvidékét a Zalai dombság középső részeitől. A jellegzetes göcseji falvakhoz tartozó község a Cserta jobb partján terül el. Északról Zalaegerszeg-Nagylengyel, délről pedig Nova felől közelíthető meg.

 

A község több évtizeden át közigazgatásilag Novához tartozott. A rendszerváltás után különvált, Mikekarácsonyfával és Kustánszeggel alkotott Körjegyzőséget Kustánszeg központtal. A 2012. évi járási rendszer étszervezéssel ma Lenti járáshoz tartozik és Csömödér, Hernyék, Iklódbördőce, Kissziget, Mikekarácsonyfa, Zebecke községekkel együtt tart fenn Közös Önkormányzati Hivatalt Csömödérben.

 

A terület vadban gazdag, ezért a vadászok által gyakran és szívesen látogatott, elsősorban a falun kívül épített vadászházban van sok vendég, köztük külföldiek is. A korszerű vadgazdálkodásnak köszönhetően a vadászat jelentős bevételt jelent. Az erdő apróvadban és hatalmas agancskoronát viselő szarvasokban gazdag.

 

A község a Barla vagy Barlabás családtól nyerte elnevezését. 1306-ban Barlabáshyda néven fordul elő. 1308-ban a Jurle és Zolok nemzetségieké volt, kik eladták. 1322-ben a Jurle nemességbeli Béri Róza utódai a türjei egyháznak visszaadják. 1353-ban Kavásy Miklósé és fiaié volt. Barlahida első említése 1394-ből való: Barlahyda. Jelentése: Egy Barla nevű ember birtokán vezetett át híd a Cserta-patakon. A XV. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a XVI. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.

Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a XIX. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. Az apró település életében egyre jelentősebb a falusi turizmus. Barlahida történetének összeállítására Vaska Miklós nyugalmazott novai iskolaigazgató kapott felkérést, munkája eredményeként 2012-ben jelent meg műve Barlahida története címmel.

 

Lakóinak száma 166 fő, ennek 51%-a katolikus, 10%-a református, 31%-a evangélikus. A községben egy templom található, mely a református és evangélikus egyház közös használatában áll. A település katolikus lakossága saját templommal nem rendelkezik. A Katolikus egyház Pehm (Mindszenty) József (1892-1975.) zalaegerszegi plébánosi évei alatt - az oromzaton feltüntetett évszám szerint 1936-ban - épített itt iskolakápolnát.

A Mindszenty-féle iskolakápolnát külön megegyezés alapján Barlahida Önkormányzata és a katolikus egyház közösen használja: az épület egyik felében a Hivatal, míg másik felében a voltaképpeni iskolakápolna található (8948 Barlahida, Iskola út 2.) Búcsúnapja: Szentháromság vasárnapja.